2014. június 8., vasárnap

Nyelvtanulás a taposómalomban

Az elmúlt hónapokban, ahogyan az várható volt, felborult a megszokott életünk, megérkezett ugyanis a legkisebb nyelvtanulónk végre :) Ez egyben azt is jelentette, hogy át kellett szervezni a tanulási szokásokat, a rendelkezésre álló időt is meg kell tanulni jobban felhasználni.
Hogy ez sikerült-e, majd hosszabb távon kiderül, de addig is nézzük, mi változott:
- a rendelkezésre álló idő mennyisége, of course
- a rendelkezésre álló idő, a tanulási szakaszok hossza (akinek van pici babája, pontosan tudja, hogy a két alvás között felszabaduló 10 percben mennyi mindent is kellene megcsinálnunk, igaz? :D)
- a rendelkezésre álló energia szintje,
- a motiváció (egyes esetekben ez erősebb lesz, más esetekben inkább csökken a mértéke. Minden attól függ, miért is tanulunk)
Összességében véve a helyzet egyáltalán nem könnyű, de lehetetlennek sem mondanám. Lényeges, hogy a változásokat ne rossz oldalról közelítsük meg, ne kifogások gyártására használjuk (a baba mellett nincs időm tanulni, se kedvem, se energiám stb.). Inkább építsük be a változásokat az életünkbe, tervezzünk újra!
Hogyan? Például első lépésként fogjunk egy papírt és egy ceruzát (tollat, tabletet, tervezőt...kinek, mi)!
Vázoljuk fel, hogy honnan hová szeretnénk eljutni az adott nyelv tanulása során. Világos célok legyenek továbbra is, így a "jól beszélni a nyelvet" helyett írjuk azt, hogy "folyékony párbeszédre való képesség hétköznapi témákban." A cél tehát legyen mérhető is valamilyen formában.
Aztán nézzük meg, milyen új akadályokkal, nehézségekkel kerültünk szembe az új élethelyzetnek köszönhetően (lásd fenti felsorolás), és végül vegyük sorra, hogyan tudjuk ezeket kiküszöbölni.
Az idővel kapcsolatos akadályok megszüntetésére, illetve mérséklésére valamilyen időmenedzsment technikát alkalmazhatunk. És igen, ez az a pont, ahol ha szeretnénk összehangolni a háztartást, a munkavégzést, a gyereknevelést és úgy általában, az életet, elengedhetetlen az időnk felhasználásának megtervezése. Személy szerint most a Pomodoro-technikát próbálgatom a gyakorlatban (kisbaba mellett picit nehezebb, mert ők azért kevésbé alkalmazkodnak az időhöz óramű pontossággal :))
Nekem a 3 hónapos pici baba mellett jut idő sportolásra és munkára, tanulásra is, az egész szervezés és elhatározás kérdése. Az biztos, hogy bizonyos mértékig szükséges a korábbi tanulási folyamat, módszer átszervezése, nálam most épp ez történik.
Arra már nincs lehetőségem, hogy reggeltől estig tanuljak egyfolytában, ha szükséges, viszont az esti órák, amikor a pici már alszik, alkalmasak hosszabb lélegzetvételű feladatok elvégzésére. A nappali időszakban, két alvás között, vagy etetés közben a szókártyákra bármikor rá lehet nézni. Sportolás, kutyasétáltatás alatt az audio anyagokra is jut idő. Minden csak szervezés kérdése :)


2 megjegyzés: