2012. december 30., vasárnap

Nyelvtanulási stratégia

Eljött ennek az évnek is a vége, és a statisztikák alapján egyre többen szeretnének finnül tanulni. Van is elképzelésem róla, miért, de ez ebből a szempontból nem releváns. De ígérem, a közeljövőben én is visszatérek a finn tanuláshoz, és akkor erről is több szó lesz itt a blogon. Tudom, a bejegyzések száma lehetne több is, de őszintén szólva, irtó kevés időm van. A nyelviskola heti háromszor 4 órát vesz el az életemből, mellette ott az angol, a munkám, és most még egy másik projekten is dolgozom, ami még titok. De nagy fába vágtam azt a bizonyos fejszémet, nem titkolom.
Az év vége nálam az összegzés jegyében telik, és persze a tervezgetés is szorosan kapcsolódik a személyiségemhez :D Nincs ez most sem másként, igyekszem levonni a tanulságokat, és jövőre máshogy csinálni. A nyelvtanulásom alapvetően jól halad, kicsit nagyobb erőfeszítéseket azonban nem ártana bele tennem, és a szótanulásra fordított időt jelentősen megnövelnem.
Mi a legjobb módja az eredményesség növelésének? Nálam a stratégia készítése mindenképpen beválik. Csak úgy, belevágni, aztán várni, hogy legyen is valami belőle...a nyelvtanulási folyamatnak tervezettnek, szervezettnek és mérhetőnek kell lennie. Az új év pedig általában a fogadalmakról szól, miért is ne lehetne ezt is belevonni?
Én személy szerint oda vagyok a táblázatokért, lefűzhető, szerkeszthető célokért, tervekért :) Először készítek egy általános, 2013-ra vonatkozó tervezetet. Elsősorban kitűzöm a negyedéves célokat (mint például: márciusra 1000 szavas aktív dán szókészlet, angol TOEFL nyelvvizsga stb.), aztán jön a havi lebontás (pl. havonta egy könnyített dán olvasmány a szintemnek megfelelően, két angol nyelvű film angol felirattal vagy anélkül stb.), majd jöhet a heti lebontás. Aki nagyon ráér, megcsinálhatja napi szinten is, ám ezt kevésbé javaslom, úgysem fog sikerülni betartani, a napi terv nem elég rugalmas, és ha borul a napi rend, az sikertelenség érzéshez, frusztrációhoz, és a "francba,ezt most már hagyom a fenébe" krízishez vezet. Egyszerűbb, ha a napi terv keretében csak azt határozzuk meg, hogy pl. 15 perc tanulókártya készítés, ismétlés, feladatmegoldás lesz terítéken...ízlés szerint.
Azoknak, akik frászt kapnak az ilyen fajta tervezgetéstől, túlszabályozástól, ez a lépés kihagyható, ám stratégiára akkor is szükség van. Legalább negyedéves célkitűzésekkel, és fontos, hogy valamilyen formában mérjük is a haladást! Rám most januártól pl. havonta egy TOEFL angol nyelvvizsga példafeladat megoldása vár.
Tehát összegezve: a nyelvtanulás során szükség van egy jól felépített stratégiára, az eredmények mérésére, és  nekünk, mint hadvezéreknek, be kell vennünk az adott nyelv várát! Ez pedig csak úgy, bele a vakvilágba módon nem fog menni. Tessék terveket készíteni, még akkor is, ha nem ragaszkodunk annak minden egyes pontjához (nem is kell), de legalább lesz egy mankónk, amire támaszkodhatunk!
Boldog, tanulásban gazdag új évet mindenkinek! :)

2012. december 11., kedd

Prezentáljunk idegen nyelven!

Gondoltál már arra, hogy angolul készíts, és ne adj Isten, elő is adj egy prezentációt? Ugye, hogy nem? A legtöbb embert már attól is a frász töri ki, ha magyarul kell ezt megtennie. Kiállni egy csomó ember elé, és értelmes mondatokat kipréselni magunkból, miközben lever a víz, mert mindenki minket néz. És közben még angolul, németül, dánul, kínaiul, vagy ki tudja, milyen nyelven is kell ezt megtenni.
Pedig nagyon jó gyakorlat ám, több szempontból is. Meg kell mondjam, nekem speciel az egyik kedvenc feladatom volt mindig is: prezentálni.
Épp a napokban tartottam egy előadást dánul Magyarországról. Megsúgom, hogy akkor kerültem át egy magasabb szintű csoportba, én voltam az egyetlen a friss modulvizsgámmal, aki még éppen csak, hogy belekezdett az új kurzuskönyvbe. Viszont nyelvet tanulni hatékonyan szerintem úgy lehet, ha magasabbra tesszük a lécet, és nem ijedünk meg a kihívásoktól. Úgyhogy egy szem újként azonnal le is csaptam a lehetőségre, és feliratkoztam a listára: prezentálni szeretnék. Nem volt tolongás, gondolom nem kell mondanom. Én voltam az egyetlen jelentkező.
Röpke 5 óra alatt meg is született az előadás anyaga, amit másnap nagy sikerrel elő is adtam, sok dicséretet zsebeltem be, többek között a tanárét is, aki elkönyvelte, hogy legalább olyan szinten vagyok most, mint a csoport haladóbb tagjai.
Miért is jó prezentálni, idegen nyelven? Egyrészt önbizalmat ad a siker, ugyebár. Másrészt egy adott téma köré csoportosítva rengeteg új szót, kifejezést tanulhatunk meg. Javítja a beszédkészségünket, ugyanis vázlatos anyagból kiindulva nekünk kell élő szóban felépíteni az előadást. Emellett folyékonyabbá is válik a beszédünk, és mivel- jó esetben- arra koncentrálunk, hogy ne égjünk be, nem is fogunk annyit a nyelvtanon agyalni. Én például mindig a folyékonyabb beszédre koncentrálok ilyenkor, és nem akadok fenn a nyelvtani apróságokon. Sokkal helyesebben is beszélek így. Érdekes, nem?
De mitől is lesz jó egy prezentáció?
1. Legyen tömör: a lényeg nem az, hogy felolvasást tartsunk. Egyrészt, a hallgatóság jó eséllyel be fog aludni, és/vagy menekülőre fogja a dolgot, ha meglátja, hogy méteres szövegeket illesztünk a ppt-be. Másrészt nem túl életszagú, ha nekiállunk felolvasni a google fordító vagy idegen nyelvű wikipedia által megalkotott szövegeket, igaz? Fontos tehát a vázlatosság, a többinek a fejünkben kell meglennie, vagy esetleg, ha ragaszkodsz hozzá, kis jegyzetek formájában a papírodon, amit a kezedben tartasz. Én ezt nem szoktam használni, csak akadályoz.
2. Kulcsmondatok: használjunk olyan szavakat, melyek köré fel tudjuk építeni a mondanivalónkat. Lehet az egy-egy szó, de akár egy-egy egyszerűbb mondat. A lényeg, hogy csak támpontot adjanak, a többit meg majd szóban összeállítjuk
3. Képek: én szeretek képeket is használni, lehet róluk beszélni, illetve nálam kulcsszavakként működnek: eszembe jut róluk a lényeg, amit szeretnék
4. Fordítás: csak olyan szavakat, fogalmakat használjunk, aminek tudjuk a jelentését, az ismeretlenekből túl sok ne legyen, hacsak nem áll rendelkezésünkre túl sok idő, hogy megtanuljuk azokat. Ha túl sok idegen szót használunk, az előadás közben folyamatosan azon fogunk agyalni, hogy mit is jelent, mi is volt az, amit mondani akartunk?
5. Próbáljuk el: ha nagyon izgulunk, kérjünk meg valakit, aki segít gyakorolni. Adjuk elő neki a prezentációt.

Összességében véve nagyon jó módszernek tartom nyelvtanuláshoz a prezentálást. Ha nem is fenyeget minket ennek a réme a közeljövőben, nyugodtan beépíthetjük a nyelvtanulási folyamatunkba. Kérjük meg az angol tanárunkat, hogy készítsen fel minket egy ilyen feladatra, vagy épp készítsünk magunktól egyet a következő foglalkozásra. Vagy egy ismerősnek, rokonnak, aki esetleg még tud is angolul (tán még nálunk is jobban, így korrigálhat is a VÉGÉN! Ne közben, mert az hangulatgyilkos). Lényeg a lényeg, hogy próbáljátok ki, használjátok ezt a remek eszközt, különösen akkor, ha nem mertek beszélni, gondot okoz a kommunikáció! Ezt a problémát csak gyakorlással lehet leküzdeni.